Tatabánya
Tatabánya megyei jogú város a Dunántúli-középhegység részén, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban, az M1-es autópálya és a Budapest–Bécs nemzetközi vasútvonal mellett. Területe 91 négyzetkilométer, hossza 14 kilométer.1
- Megye
- Komárom-Esztergom
- Járás
- Tatabányai járás
- Jogállás
- megyeszékhely, megyei jogú város
- Lakónépesség
- 64 785 fő
- Lakások száma
- 31 550
- Terület
- 91,4 km²
- Irányítószám
- 2800
Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1.
Tatabánya története
Bánhida és a Galla-falvak korai említései
Bánhida határában számos bronzkori lelet került elő, Felsőgalla területén pedig rézkori leletekre bukkantak. Kézai krónikája szerint Bánhidánál verte meg Árpád hada Szvatopluk seregeit. Galla településről már egy 1251-es oklevél említést tesz, Felsőgalla pedig ekkor már létezett. Bánhida nevét egy 1288-as királyi oklevél rögzíti, 1400-ban pedig már plébánia állt a faluban, temploma Szent Mihály tiszteletére volt szentelve. A város honlapja szerint egy 1440-es oklevél két Gallát említ: Kisgallát és Nagygallát.12345
Földesurak és török hódítók
Felsőgalla 1450-ben Rozgonyi Rajnáld és Ozsvát birtoka volt, a 16. század elején pedig Héderváry Ferenc volt Bánhida ura. Bánhidára 1526-ban Bakith Pál, testvére, leánya és neje királyi adományt kapott. A város honlapja szerint a mohácsi csatavesztés után a török hadak felégették a vidéket, a lakosság elmenekült vagy rabságba esett. A törökök Felsőgallát 1529-ben, Alsógallát 1540 után, Bánhidát 1543-ban foglalták el. Bánhida lakói 1620-ban reformátusok lettek.12345
Az Esterházyak uradalma
A város honlapja szerint gróf Esterházy József 1727-ben megvásárolta Tatát a hozzá tartozó falvakkal, így alakult ki a tatai-gesztesi uradalom. Alsógalla a török világban elpusztult és 1735-ig néptelen maradt, ekkor Esterházy József németeket telepített oda. Borovszky szerint Felsőgalla akkori lakosságát a török pusztítások után szintén 1735-ben telepítette le Esterházy József. Bánhida több mint harmadrésze 1894-ben leégett. Borovszky leírása szerint Felsőgallán működött a tatabányai kőszénbánya egyik telepe.12
A bányatelepből megyeszékhely
Tatabánya 1902-ben vált önálló településsé az Alsógalla községhez tartozó bányatelepből. 1940-re az egykori bányatelep üzemei 10 ezer embernek adtak munkát, mintegy 30 ezer embernek biztosítottak megélhetést. Tatabánya városát 1947-ben Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla és Tatabánya község egyesítésével hozták létre. 1950-ben Komárom megye székhelye lett, és ekkor kezdték meg az új városközpont kialakítását is. A régi szénmedence bányáiban 1987-re kimerült a szénvagyon, és a bányaüzemek megszűntek. 1991-ben a város megyei jogú városi rangot kapott.16
Látnivalók
Jászai Mari Színház, Népház
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 1913-ban kezdte építeni a Népházat, amely 1917-ben készült el. A Komárom Megyei Játékszín 1989-ben költözött be az épületbe, a színház pedig 1994-ben vette fel Jászai Mari nevét.7
Bánhidai római katolikus templom
A bánhidai római katolikus templom mai épületét 1885-ben építették. Szószéke és a főoltáron álló két térdelő angyal a majki kamalduli templomból való. Orgonáját 1887-ben az Országh-gyár építette.5
Óvárosi Szent István-templom
Az óvárosi plébánia 1903-ban alakult, templomát 1911-ben Szent István király tiszteletére szentelték fel. Az orgonát ugyanebben az évben a Rieger-gyár építette.8
Gerecsei Tájvédelmi Körzet
Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet 8739 hektár kiterjedésű. A geológiai értékek védelme miatt itt korlátozott a sziklamászás, Tatabánya közigazgatási határában is.9
Szelim-barlang (Szelim-lyuk)
A hagyomány szerint a török dúlások idején hét község népe a bánhidai Szelim-lyuk barlangba menekült, ahol a törökök megfojtották őket. A barlangban az újabb időben is sok embercsontot találtak.2
Felsőgallai római katolikus templom
A felsőgallai Mária neve-templomot 1798-ban építették. A templom főoltárának aranyozott fa gyertyatartói a majki remeteségből valók, orgonáját pedig 1899-ben a Rieger-orgonagyár készítette.4
Érdekességek
- Alsógalla területén a betelepült magyarok 1942-ben Szent István-templomot építettek.3
- Borovszky leírása szerint Bánhidának a múlt század elején még 1185 lakosa volt, a leírás korára számuk 2220-ra nőtt.2
- Amikor Tatabányából város lett, a tatabányai szénbányák adták az ország szénszükségletének kétharmadát.1
Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata
Tudta-e Ön?
Tatabányán is kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.
Ablak ablak.tatabanyan.comAjtó ajto.tatabanyan.comRedőny redony.tatabanyan.comSzúnyogháló szunyoghalo.tatabanyan.com
Kereskedelmi oldal. A felmérést a kiszolgáló partner végzi: Ajtókő Kft. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.
Források
- Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata web.archive.org/web/20120204050016/http://www.tatabanya…
- Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai – Komárom vármegye mek.oszk.hu/09500/09536/html/0012/7.html
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tatabánya-Alsógalla.html
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tatabánya-Felsőgalla.html
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tatabánya-Bánhida.html
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tatabánya.html
- Jászai Mari Színház · Népház jaszaiszinhaz.hu/szinhaz
- Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tatabánya-Óváros.html
- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/gerecsei-tajvedelmi-korzet
Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.